Versek, idézetek a bábaságról

Ezen az oldalon olyan rövid írásműveket gyűjtöttem össze, amelyek vagy tematikájukat tekintve szólnak a bábaságról, vagy mondanivalójuk hordoz olyan jelentéstartalmat, emberi értéket vagy beszédes párhuzamot, amelyet a bábaságban, a születéshez való odafordulásban lényegesnek tartok. Ha Neked is van ilyen kedvenc idézeted, mellyel gyűjteményemet szívesen gyarapítanád, örömmel fogadom e-mailben.


Palya Bea: Szülésdal


Balogh István: Karácsony


"Ami pedig Heller Ágnest illeti, hogy a szeretni tudás képesség kérdése, azt szeretném hozzáfűzni, hogy mi van, ha egy adott képességet nem gyakorlunk? Nyilván elsorvad, vagy legalábbis nem fejlődik ki. És lehet magas fokra emelni. Például egy zongoraművész - mi lett volna, ha nem tanul zongorázni? De tovább megyek. Tudod, hogy mozgó szemmel látunk. Ha egészen mozdulatlanra fixálják a szemgolyónkat, egy pár perc múlva már nem látunk. (Kipróbálhatod szemészeti vizsgálat közben.) Halaknak fixálták mozdulatlanra a szemét. Megvakultak. Hányan vakulnak meg nem szeretve?" /Polcz Alaine/

„A megismerés: szeretet. Aki nem szeret valami tárgyat, sokat tudhat róla, de nem ismerheti meg. Csak a szerető pillantás hatol a dolgok legmélyebb lényegébe, szívébe. Aki keveset szeret, keveset is ismer. A szeretetlenség annyi, mint nemismerés, tudatlanság, és a tudós tudatlanság a legrosszabb valamennyi közt. Ha az ember kívülről tapogat és lát egy tárgyat, tulajdonképpen nem ismeri. Csak akkor ismeri meg, ha belülről látta. Az ilyen belülről való látás csak az együttérző tapasztalásnak sajátja. Egyik szív közli magát a másikkal: a megismerendőnek a szíve a megismerőével. Az igazi tudás nemcsak az ember értelmétől függ, hanem az akaratától, érzésétől és lelki erőitől is. A tökéletes tudás: tökéletes szeretet.” /Mereskovszkij/


"A szellem célja az önvaló, az egység. A lélek célja a te, a kapcsolat. Az anyag célja pedig a mi, az együtt." 
/általam ismeretlen szerző/


 

Az igaz bölcs
Nézd a búzakalászt,
Büszkén emelődik az égnek,
Még üres és ha megért,
Földre konyítja fejét.
Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek,
Míg a teljes eszű bölcs
Megalázza magát.
          /Verseghy Ferenc/


Aisthesis
(Megérzés)
Bort vett magának a tudós
   Van hozzá tudománya
Van eszköze: felbontja és
   Izenként latra hányja:

Mi benne a szesztartalom,
   Mi a cukor, mézga?
Festőanyag, csersav, víz, lég
   Mi finom zagyvaléka?

S mindez hogyan másul, vegyül? -
   Eredmény az: midőn begyül
Hozzá néhány cimbora:
   Ihatatlan a bora!

Bor-szedni jár a vén kupec;
   Van néki "borpróbája":
Nem oly tudákos eszköz az,
   Csak nyelve, ínye, szája.

S megismeri a zamatost,
   Véknyat, "testest", kövéret;
Ez vén, "magát megette már",
   Ez fiatal, ez érett.

Hordószagút-mit nem visz el; -
   S ha önként nem ereszti fel
Hogy sok legyen, szapora:
   Nagyon kapós a bora.

A nyelvnek is törvényeit:
   Széppé, jóvá mi tészi:
Nyelvész urak jobban "tudják",
   A költő jobban "érzi".
         /Arany János 1877/


A bábákról

Nem tagadom: pikáns a téma,
De elbírja ezt a poéma...
Tegnap jött a parancsolat,
Egy hír, amely beszél sokat:
E szép hazán kevés a bába,
Várják õket sok iskolába'...
...Beszélhet a rosszmájú kétség,
Ez a kis hír erõs reménység:
Bízunk, hiszünk e szép hazába',
Egy ország, hol kevés a bába,
Borús jövõjû nem lehet,
Ne féltsük a közszellemet!...
Harcot szíthat sok párt, sok egyház:
Nem lesz itt baj: szeretjük egymást!...
                         /Ady Endre/


Ha merőben új helyzettel van dolgunk, melyben sem tudás, sem tapasztalat nem segíthet, a tudatlanok és tapasztalatlanok könnyebben boldogulnak, mint a tudók és tapasztaltak. A példa nélkül álló helyzet sajátos jártassággal ajándékozza meg a járatlanokat.

                                                          /Hoffer, Eric (1902-1983), amerikai gondolkodó/


Honlapgazda: Noll Andrea Nandu